Grillparti

Beilleszkedésünk újabb állomásán vagyunk túl: grillparti a szomszédokkal. A színésznő cetlin kommunikál velünk, így, amikor szombaton hazaértünk, egy cetli várt az ajtó előtt, hogy vasárnap este hatkor grillparti lesz a kertben, akarunk-e menni. Én mindig azt mondom M.-nek, hogy akarjunk, bár én nem tudok velük beszélgetni. Így aztán akartunk. A színésznő később telefonon elmondta, hogy mindenki hoz magának húst, és tányért. Utolsó pillanatban beugrottunk a Lidl-be és az ünnep előtti esti szegényes húskínálatból választva vettünk csirkeszárnyat, amit mézes-mustáros pácba tettünk. Aztán vasárnap, késve ugyan, de csatlakoztunk a csapathoz. Nem voltak sokan, sörpadon üldögéltek a kertben és már ették a húst. De nem csináltak belőle nagy faksznit. Kolbászt grilleztek, meg a boltban kapható, előre bepácolt húsokat. A híres német grillezőnemzet tagjai pedig nem a faszén parázsán sütögettek, hanem folyton aláöntöttek valami lét, vagy a húsra, amitől újra és újra lángra kapott a szén. Emiatt aztán a mi csirkeszárnyunk jól megégett, de nem sült át rendesen. De amúgy rendesek voltak velünk, beszélgettek, főleg M.-met kérdezgették, hogy hogyan dolgozik. Én néha magyarul magyaráztam M.-nek, hogy mit kérdezzen vissza. Pl. a hírügynökséges pasinál azzal jöttek, hogy elhisszük-e, hogy hatvan éves. M. mondta, hogy nem, és ennyi. Én meg mondok neki, kérdezd meg, mi a titka. Na, megkérdezte, mire az elmesélte, hogy sokat alszik, sok vizet iszik és alkoholból csak bort, illetve, hogy sokat sportol, jár úszni, teniszezni. A színésznőt meg a Shirley Valentine-ról beszéltettük, láttam az internetes oldalán, hogy a szerepei között van. Beszélt is, hogy milyen klassz darab, és hogy már kétszázszor játszotta, és mindig aktualizálja a szövegét, de már kiöregedett belőle, de azon van, hogy Berlinben is előadhassa. A színésznő férje nagyon jó fejnek tűnik, kiderült, azért van mindig kalapban, mert kopasz. Ő meg azt mesélte, hogy a színésznővel rengeteget kirándultak, gyalog. Voltak Spanyolországban az El Caminón, és Bécsből elgyalogoltak a Balatonhoz is. Egy - szerintünk fiú melegpár - kivételével mind nyugdíjasok voltak a grillezésen - meg egy család, akik korán elmentek lefektetni a gyerekeket -, és mindegyik iszonyú jó állapotban volt. Nem látszott, hogy széthajtották volna magukat a sok munkában, csak az aktivitásról meséltek. A hírügynökséges pasas felesége újságíró, de csak heti négy napot dolgozik, a maradék napokon a Humbolt Box-ban önkéntes tárlatvezető. Mikor ezt a színésznő megtudta, azonnal javasolta, hogy menjünk, nézzük meg a kiállítást. Bár sok mindent értettem, a fiú melegpártól csak az tudtam megkérdezni, hogy beteg-e a kutya, mire ők, hogy nem, csak öreg, azért húzza a lábát, de szed rá gyógyszert. A színésznőtől pedig csak azt tudtam megkérdezni, hogy hol lehet kapni és mi a neve annak az alapanyagnak, ami az egyik szomszédnő által készített édességben volt. Hát így.