Új idők járnak a lányok, asszonyokra. Csinálni kell mindent, még a hagyományos férfimunkát is. Ilyen például a hólapátolás. Ez itt a közös alkotásom a szomszéd férfiemberrel. Egész jó lett. Az a módi, hogy mindenki a saját bejárata előtt eltakarítja a havat, de arra még nem jöttem rá, hogy az utcára vezető közös kocsibeálló tisztításával mi a helyzet. Ez eddigi ittlétünk óta a második hóhelyzet. Az első egy hétvégén volt, és mire észbe kaptunk, már a közös rész is tiszta volt. Akkor nem találtam saját lapátunkat sem, a szomszéd elől vettem el az övét, és a saját seprőnkkel igazítottam hozzá a képhez a mi bejáratunkat. Most is későn érkeztem. Négyen lakunk a két ikerházban, a mi oldalunkon még havas volt minden, szemben pedig az egyik szomszédé volt már tiszta, és készült a kocsibejáró is. A szomszéd dolgozott rajta. Így viszont nem tudtam elemelni a lapátját, emiatt nézegetnem kellett a saját készletünket, és lett is siker, van lapátunk, igaz, két részben, egy lapát és egy szár. Na, de azért összeillesztettem, és nagyon igyekeztem. Én rendes voltam, és a szomszéd kínai elől is eltakarítottam a havat, ezt a szembeszomszéd a másik oldalon nem tette meg az "iketrársával", igaz, egyedül eljutott a bekötőút kétharmadáig, amikor megérkeztem és valahogy elnyökögtem, hogy segítek neki. Amit a válaszból megértettem, hogy ok, övé a bal, enyém a jobboldal és hú, de szép időnk van. Engedte tovább bő lére a társalgást, de teljesen feleslegen fáradt miattam.
Már reggel fél hétkor a számítógép előtt ültünk és vettük a másik repülőjegyet magunknak a jövő heti hazaútra, mert Á. nagyon figyelmesen már este megírta, úgy tudja, a Malév reggel leáll. A leállás előtt nyomtuk a gombot a vételnél, de jó sok pénz buktunk ezzel az akcióval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése