Az elmúlt hónapban ennyi könyvvel próbálkoztam, de valahogy egyik sem volt az igazi. Végül kikötöttem Helmut Schmidtnél, és az tűnt a legjobbnak. Legalábbis azokon az oldalakon, ahol Németország múltjával, jelenével, jövőjével foglalkozott, illetve azokon, ahol a fiatal politikusok által követendő magatartásról írt. Aztán a végére jutottam ennek is, és akkor a tartalékhoz, a "Suszter, szabó, baka, kém"-hez kellett nyúlnom. De félve, hogy hamar elfogy, ezzel párhuzamosan az interneten is elkezdtem könyvet olvasni. Túl vagyok egy Jodi Picoult-on (Házirend) és egy Henning Mankellt olvasok most. Állítólag az e-könyv a jövő. Ez elég szomorú. Az interneten például soha nem lehet behajtani a lap csücskét, ott, ahol tart az em-Ber. De ez csak egy kis apróságnak tűnő elem, amiért mégis jobb papíralapú könyvet kézbe venni. Azért van, ami az e-könyv mellett szól: olcsóbb, ami nem utolsó szempont, és nem foglalja a helyet sem a polcon.
Ma iszonyú hideg volt itt, napközben is mínusz 8 fok, ezért csak késve, együtt, kocsival mentünk a boltba, és csak kis késéssel lett ebéd, azaz inkább vacsora. Vagy holnapi ebéd. Gyümölcsleves, most fagyasztott erdei gyümölcsökből, és az újabb próbálkozással pudingporral és tejföllel. Készült még lecsó virslivel, rizzsel és kiflifelfújt. Igaz, ezekből végül alig ettünk. Valahogy nem bírtunk. Eljutottunk egy újabb mélyponthoz. Most ezzel a "mélyponttal" megyünk tovább az úton, visszük magunkkal.
És még mindig nem tudjuk, hogy mi lesz a Malévval, hazajutunk-e, és ha igen, akkor vajon milyen járművel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése