Csapatépítés

Avagy közös kertészkedés. Szombaton közös kertkarbantartásra invitálta az itt lakókat és tulajdonostársakat az AFP francia hírügynökség németországi menedzserfőnöke, aki itt lakik kettővel felettünk. M. először nem akart menni, de jeleztem, hogy jó poén lesz, vagy legalább egy jó bejegyzés születhet belőle a blogon, végül nagyon élvezte. Én kb. egy órát gereblyéztem a száraz leveket a borostyánbokrokból, ő viszont több mint két órán át nyomta, többekkel beszélgetett, közte az AFP-s pasival. A színésznő nagyon örült, hogy mi is részt vettünk a "foglalkozáson", az AFP-s főnökhöz is egyből odavitte M.-t és bemutatta. Úgy 10-15 ember tett-vett a hatalmas kertben délelőtt 11 és délután négy között, és volt mit csinálni. Pedig előtte azon hüledeztünk M.-mel, hogy vajon mit lehet még szépíteni a kerten, így is nagyon csinos. Volt, aki a gyomokat húzogatta ki spéci kis szerszámmal, mások a virágokat gondozták, a "gondnok" vitte az oroszlánrészét a munkának, füvet nyírt, talicskázott. A szervezés persze profi volt, hozattak egy konténert, és jópofa zöld spéci zsákokban lehetett gyűjteni a leveket, füvet. Én egy idő után meglógtam, de M. hősiesen állta a sarat, még egy közös kerti ebédre is invitálták, de úgy döntött, hogy majd legközelebb. Persze nem jött minden lakó, csak, akinek kedve volt, akadt aki közben a lakása teraszán sütkérezett.

Mi is igyekeztünk a balkonra virágot tenni, hogy ne csak a színésznőtől kapott margaréta árválkodjon ott.
Előtte:

Utána:

Postaláda-ellenőrzéssel összekötött nosztalgialátogatást is tettünk még szombaton délelőtt Spandauban. Teljesítettük egyes számú küldetésünket: visszaszereztünk az egyik bokron ott hagyott kinti hőmérőt. Ahogy leemeltem, abban a pillanatban érkezett meg az új bérlő. A családfő büszkén vezetett minket körbe a szerinte szépítésen, szerünk romboláson átesett házon, kerten. Minden bokrot kivágtak, mert nekik a lényeg a terasz és a ráépítendő grillező. Új bokrokat ültetnek a kerítés mellett végig.
Előtte:

Utána:

A lenti nappali egyik fala lila, a másik kék. Azt mondtuk, hogy hú, ez csodálatos. A szuterénbe korábban letett laminált parketta már ott megvetemedett, ezért az egyik helyen fel is púposodik és ferde, de majd kiszilikonozza, vagy mi. Hát jó. Nem szedték fel az ezeréves padlószőnyeget, arra tették le a parkettát. Hát, jó. Mát többször összekülönböztek a szemközti nővel, akinek a férje, ha egyedül van, jó fej. Hát jó. Majd visszasiettünk a városba, és beálltunk a kertbe dolgozni.