2012. április 3., kedd

Költözés2

Délután pihenésképpen kicsit járkáltunk az új környéken és nyalogattuk a sebeinket, mondván, megérte a küzdelem, hogy beljebb költöztünk. Szóval vasárnap vagy este 10-ig még pakoltunk, hogy tudjunk hol aludni, fürödni. Hétfőn M. 5-kor kelt, hogy elcsípje az újságkihordót és megkérje, a lapokat hozza fel a másodikra, az ajtó elé. 5.40-kor meg is történt a nagy találkozás. Hét után már indultunk is Spandauba, hogy a ház maradékát is kitakarítsuk, és átadjuk a házkezelő céget képviselő nőnek. Hát, a ház átadása volt a mélypont. A nő ugyanis megállapította, hogy ki kell cserélni két csapot, a főzőlapot, két ajtófélfát, ezek árát levonja a kaucióból. De ez amúgy nem is lett volna érdekes, hiszen 13 év alatt azért elhasználódik ez-az, és ugyan nem mi laktuk le, de tudtuk, hogy ezek megkerülhetetlen tételek. Az volt a gáz, ahogy ezeket mondta a nő. Hosszan, mintegy a fejünkre olvasva, ahogy azt is, hogy a hűtőt túl későn kapcsoltuk ki, vagy azt, hogy a szuterénben az egyik polc mögött penészes lett a fal. Az új bérlők is egyre csak tárták fel a hibákat, persze nekik csak jó, ha a mi pénzünkből újítanak fel cuccokat. A bérlőknek az is bajuk volt, igaz, ezt a már nő fejére olvasták, hogy kicsi a hűtő és nincs mosogatógép. Azt magyarázta a házaspár lánya, hogy neki esténként öt ember után kell mosogatni, ez így nem maradhat.Újra csalódtunk a magukat jó fejnek mutató emberekben: az új bérlőknek M. eddig mindig segített, amikor kérték, otthon voltunk, és amiket már előre bepakoltak, közte parketta, grillsütő, mindig pakolta velük együtt. Most viszont, mikor azt kértük, hogy az egyik postaládakulcsot egy-két hétig még hadd őrizzük meg, teljesen kiakadtak. Ők ugyan csak május 1-jén költöznek be, tehát egy hónapig még nem, mégsem akarták adni. Végül a házkezelős nő is mellettünk érvelt, és ez hatott. Délután aztán újabb pakolás, majd jött a már ismert török szerelő, aki a Digi-tv-t állította be. Német tudása gyér, de ő aztán igazán rendes volt, még az ikea-ágy fejtámláját is felfúrta nekünk a falra. Este végül a kábelszerelő fiú jött, aki szintén jó fej volt, és valószínű kelet-német, hiszen még oroszul is tudott pár szót. A német tévé ugyan még nem jön, de azt már a magyaron meg tudtuk nézni, hogy az államfő lemondott. Itt kapcsolódtunk bele újra a világ folyásába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése