Tanulsága nem lesz a következő történetnek, mindenesetre ma hosszabban - kb. 2 perc - beszélgettem Ákossal. Ákos a magyar fiú a csoportban, aki 8 éve költözött el Magyarországról, most munkanélküli Berlinben és németül tanul. Érdekelt, hogy vajon, ilyen adottságokkal miért nem megy haza, de még soha nem tudtam hosszabban beszélni vele, mert a fiúk ugye csapatostul vonulnak cigizni. Ma társak nélkül maradt, egy darabig csak ő volt és a japán fiú volt jelen, de utóbbival nem áll szóba, mert az - állítása szerint - semmilyen nyelven nem beszél. Szóval eddig csak a nyelvtani dolgokról értekeztünk, de ma megkérdeztem, hogy mit csinál tulajdonképpen Berlinben. Azt mesélte, hogy 26 éves korában, egy érettségivel vágott neki a világnak, és legkinkább pincérkedett, először Írországban, majd egy hajón. Aztán - ez nem világos, hogy miként - Ausztráiliában elvégzett egy másfél éves felsőfokú tanfolyamat, majd lett egy német barátnője és Berlinben találta magát. Dolgozott is, majd megszünt a munka, vége lett a kapcsolatnak, kellett a pénz, megint pincérkedett Írországban, aztán lett egy új német barátnője, és most újból itt van, talán két éve. Dolgozott - akkor úgy érezte, nem kell a német nyelvtudás, elboldogul vidáman az angollal -, de megszünt az állás, most pedig munkanélküli. Haza már ennyi év után nem tudna menni - állítja, de azért elkenődött, amikor otthon járt, mert találkozott haverokkal, akik mind sikeresek, van munkájuk, lakásuk, autójuk, minden olyan, ami neki nincs. Azt mondta, hogy otthon már olyan család sincs, amiért érdemes lenne hazamenni. Egyelőre nem tudja, hogy mit keres itt, hiszen német nyelvtudás nélkül munkát vállalni szinte lehetetlen. De kapja a munkanélküli segélyt, márciusig a legmagasabb fokozatot, aztán majd kiderül, hogy mi lesz. Múlt héten Britta - az egyik tanárnő - is azt kérdezte a csoporttársaktól, hogy miért Berlinbe jönnek, amikor itt nincs munka, nincs ipar, miért nem mennek délebbre, nyugatabbra. Persze, mindenki hallgatott. Ő azt mesélte magáról, hogy bár nyugatnémet, azért van Berlinben, mert ahol lakott, az unalmas és túl konzervatív. Most Berlinben él ugyan, de egyedül álló és van egy kisfia. A moldáv fiú azt kérdezte tőle, hogy a szuper német vállalatok miért nem építenek egy-egy kis gyárat Berlinben, és akkor lenne munka. Errő ő, hogy Berlin ciki, lásd az új reptér, ami soha nem készül el, senki nem mert ide befektetni. Amúgy páran kihullottak a csoportból. Volt, akiket eltanácsoltak, mások pedig önként döntöttek úgy, hogy ismételnek. Britta szerint azért csinálják, mert azzal is telik az idő, a tanfolyamot az állam fizeti, addig sem kell munkát keresni. Jöttek újak is jópáran: egy spanyol fiú, a többiek mind lányok. Jött két francia, kimondottan nyelvet tanulni, az egyik egy francia-német vegyes házaspárnál vigyáz a gyerekekre. Jöttek még spanyolok, jött egy brazli és egy kenyai lány. Utóbbi kettőnek német férje van. Amikor a kenyai elmesélte, hogy Kenyában egy tengerparton találkozott a leendő német férjével, mindenki nevetett. Ákos szerint nagy találkozás lehetett egy "kövér, pirosra sült, részeg német" férfival. Ezt a beszólást szerencsére nem értette meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése