em-Berlin: Spandau

2012. január 8., vasárnap

Spandau

"- Én már voltam odaát - mondta Karl, majd kézbe vett egy reszelőt és reszelt egy kicsit egy vasdarabon, ami idegölő zajjal járt. - Olyan izgalmas, mint Spandau vasárnap.
- Voltál már Spandauban?
- Nem, isten őrizz! Az ember csak úgy sejti, milyen lehet ott egy vasárnap. Pontosan olyan, mint Kelet-Berlinben. A bátyáddal voltam ott annak idején, kevéssel azelőtt, hogy idejöttél..."
(idézet ebből a könyvből: Sven Regener: Berlin blues)
Na, hát ilyen egy spandaui vasárnap:

1 megjegyzés:

gjuci2012. január 12. 14:06
Spandauba kirándulni kell, nem ott lakni :-)
Amúgy ott ettünk egyszer egy jugo vendéglőben, nem volt rossz.
VálaszTörlés
Válaszok

Megjegyzés hozzáadása

Van, amikor az em-Ber álmai valóra válnak. Csak jól kell tudni kívánni, jelen időben, célirányosan, mantrázva. Ja, és a VW kisbusz alakú perselyt fordítsd irányba, az ablak felé, mintha a busz menne valahová. Összesen ennyit mondtam M.-nek. Még a tavasz kezdetén, és télre Berlinben találtuk magunkat.
A sztori persze nem ennyire egyszerű, de a végeredmény ez.
M. mintha haza érkezett volna. Ismeri a járást, az érdekes helyeket, a szokásokat, a többi pedig ragad rá.
Rólam ebből semmi nem mondható el. Az én kívánságom nem fogalmazódott meg határozottan, inkább amolyan tagadás volt, és arról szólt, hogy nagyon kellene váltani valamit. Így aztán mi ketten – E. és M. – együtt indultunk el Berlinbe.
Én nyelvtudás, helyismeret és más hasonló, jól kamatoztatható tudás nélkül, például sütés-főzési és házvezetési gyakorlat nélkül vágtam bele a kalandba.